2020. évi Zempléni Fesztivál szerencsi programjai

Augusztus 15. szombat 16 óra

Mesejáték:

Violin király és Hanga királykisasszony
Írta: Szász Ilona
Előadja: Joós Tamás énekmondó

(Fotó: zemplenifesztival.hu)

„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas birodalom, a hangok országa, Pentatónia. Hogy merre volt ez az ország? Nem volt se északon, se délen, se keleten, se nyugaton, de ott volt mindenütt: a földön, a vízben és a levegőben. Ez a birodalom tele volt csodálatos hangokkal, szépséges dallamokkal, varázslatos muzsikával...”

Az előadásból megtudhatjuk, hogy mi történt a királykisasszonnyal, hogyan veszítette el és szerezte vissza a hangját az ördögtől. Violin király és Hanga királykisasszony meséjét Szász Ilona dramaturg kifejezetten Joós Tamás énekmondó részére írta. Az előadás valójában egy interaktív játék, amelynek fő célja több népi hangszer (tekerő, koboz, citera, furulya, doromb, csörgődob, esőbot) játékos bemutatása és a gyerekek általi megszólaltatása, mesekeretbe ágyazva.

Joós Tamás a magyar népmese és népzene, a magyar népi hangszerek megismertetése és népszerűsítése mellett kötelezte el magát.

A belépés díjtalan!

Augusztus 15. szombat 17 óra

Kiállításmegnyitó - Góré Szabina festőművész

Helyszín: Zempléni Múzeum
Köszöntő: Nyiri Tibor polgármester
A kiállítást megnyitja:
Bujdos Attila újságíró
Góré Szabina 2013-ban a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, festő szakon diplomázott.
Művészéletének legfontosabb állomásai:
2012. Tolvaly Ernő Festészeti Díj, II. helyezés;
2018. Egyéni kiállítás a kielce-i BWA Gallery felajánlásával
2018. Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj
2019. Rezidencia program, ESAC Český Krumlov, Csehország

(Fotó: zemplenifesztival.hu)

„A tapasztalati világ dimenziókra bontása nem csak a természettudományok, de a művészetek kiemelkedő fontosságú problémaköre is. Saját értelmezéseim konjunktív jellemzője a fiktív módosulatok, a jelen-való és a más, a mesterséges és a természetes kapcsolatára. Az annihiláció, semmítés, másítás, módosulás és módosítás fogalmai képezik jelenlegi munkásságom origóját.

Az enteriőrökként aposztrofált munkákon a „transzcendens térben” elhelyezett álomszerű alakok több rétegben való konzerválását kíséreltem meg. A konzerválás szó használata itt magában foglalja az archaikus viaszfestészet funkción és esztétikán alapuló használatát.

A térmanipulációk álomszerűvé, másvilágivá formálják a jeleneteket. Az ábrázolásokon szereplő izolált, élettől elidegenedett figurák gyakran sem arccal, sem identitással nem rendelkeznek, mégis ismerősnek hatnak. Az identitásunk vajon belülről fakad, vagy a külső tényezők szabják meg? Netán a kettő paralel módon? A személyazonosságuk bizonytalanságát a térbeli torzítások, és nem valós perspektívák hangsúlyozzák. A kiállított képeken többségében gyermekek szerepelnek, amelyek mindannyiunk kis alteregói is lehetnének akár.

A fiatalkorban minket ért ingerek jelentősen befolyásolják a kialakulófélben lévő személyiséget, hatásuk meg nem jövendőlhető.
Korábban napközis tanárként szerzett tapasztalataim, az általános iskolában hallott nehéz körülmények között élő tanulók beszámolói képezik a kiállított képek bázisát. Paradox módon egyszerre gyermekek és felnőttek ők. Az elhangzott történet

A belépés díjtalan!

Augusztus 15. szombat 20 óra

Bécsi Klasszikusok - Budafoki Dohnányi Zenekar

Ludwig van Beethoven: Egmont-nyitány Op.84
Joseph Haydn: G-dúr szimfónia ("Üstdob") Nr.94
Wolfgang Amadeus Mozart: 40., g-moll szimfónia K.550

(Fotó: zemplenifesztival.hu)

A hangverseny a bécsi klasszika három nagy mesterének világába kalauzolja el a hallgatót. Elsőként a nagy hármas legfiatalabb tagjától, Beethoventől csendül fel az Egmont-nyitány, ami a szerző a bécsi Burgtheater igazgatója felkérésére Goethe színművéhez írt kísérőzenéjének felvezető zenéje. Így, önmagában is világszerte sokat játszott mű, amit 1956 forradalmi napjaiban a Magyar Rádió is naponta többször lejátszott. Az ötfelvonásos dráma egy elnyomott nép szabadságharcáról és a vele szemben álló zsarnoki hatalomról szól, a szabadság eszményéről egy elbukott, ám halálában megdicsőülő hős révén. Beethoven művészetében a szabadság eszménye visszatérő motívum, ennek egyik legismertebb és legnépszerűbb példája az Egmont-nyitány.

Haydn G-dúr vagy más néven Üstdob szimfóniája állítólag onnan kapta nevét, hogy a szerző rendre arra lett figyelmes, az angol hallgatóság a művei kezdő gyors tételeit élénk érdeklődéssel követi, ám a lassú tételek alatt el-elszunyókál. Haydn-t ez felettébb bosszantotta. A bóbiskoló hallgatók felrázására ezért azt eszelte ki, hogy az Andante tételben a fokozatosan elhalkuló zene, majd némi csöndes játék után hirtelen felcsattan az üstdob, felriasztva ezzel a szundikáló közönséget. A második tételnél tehát érdemes éberen figyelni a meglepetésszerűen megszólaltatott üstdobokra.

Élete utolsó éveiben komponálja Mozart 40., g-moll szimfóniáját, ami hangnemében kiemelkedik a többi közül, hiszen ezen kívül nem írt moll-ban más szimfóniát. Mozart a g-moll hangnemet érzelmi szempontból a legintenzívebb darabjaira tartogatta. Ez a mű valóban az emberi érzések egyik legkifejezőbb zenei megnyilvánulása, sötét és intenzív érzelmek jellemzik. Mozgalmas, feszültségekkel teli darab, melyben démoni erők viaskodnak egymással – a maga nemében ez Mozart talán legszemélyesebb hangvételű kompozíciója.

Vezényel: Hollerung Gábor
Belépődíj: 1500 Ft

Augusztus 16. vasárnap 19 óra

Gazdag Bence Jazz

Gazda Bence – hegedű
Csókás Zsolt – gitár
Lázár Gyula – nagybőgő
Nagy Zsolt – dob

(Fotó: zemplenifesztival.hu)

Klasszikus muzsikusok kirándulása a jazz világába. A Budafoki Dohnányi Zenekar egyik koncertmestere, az egyébként is számos műfajban és együttesben játszó Gazda Bence gondolata a karantén ideje alatt fogalmazódott meg. Két szólamvezető kollégával, a szintén sok műfajban és együttesben jártas Nagy Zsolttal és Lázár Gyulával, valamint a kitűnő gitáros Csókás Zsolttal létrejött a saját számokat játszó együttes. A szerzemények fókuszában a jazz, a hangszeres tudás határainak feszegetése, az improvizáció megismételhetetlensége és a kamarazenei összhang áll. Az est premier, műsorukkal itt mutatkoznak be először.

A belépés díjtalan!

Szervező: Interkultur Hungária Nonprofit Kft.

Szerencs Város Önkormányzata támogatásával és a Szerencsi Művelődési Központ közreműködésével.