Az avokadót (Persea americana) spanyol hódítók a XVI. században hozták be Mexikóból Európába, ami a babérfélék családjába tartozó, örökzöld, alacsonyan elágazó, terebélyes ágrendszerű, 10-20 méter magas fa.
A 18. század vége óta trópusi, szubtrópusi és mediterrán vidékeken világszerte termesztik. A meleg égövi országokon kívül az avokádó piaci termékként csak néhány évtized óta népszerű. A babérfélék családjába tartozik, trópusi fán termő gyümölcs. Színe zöldes fekete, alakja körteformájú, héja fajtától függően sima vagy ráncolt. Az avokádófa gyümölcsét fogyasztjuk, melynek íze semleges. Magjából hidegen sajtolt olajat nyernek.
Az igénytelen avokádófa olyan területeken tenyészik, ahol a hőmérséklet átlagértéke meghaladja a 13 °C-ot; a növény állítólag −6 °C-ig fagytűrő. Sok fajtáját termesztik, ezeknek nemcsak ökológiai igényei különböznek egymástól, de a termések formája, színe és mérete is. Magról vagy dugványokkal szaporítják. Az avokádó telítetlen zsírsavakban gazdag, B- , C-, E- és A-vitamint tartalmaz. Az érett gyümölcsben kálium, foszfor, vas, nátrium, valamint kalcium és magnézium is megtalálható.
Avokádó ültetvény - Fotó: myavocadotrees.com
Jó hatással van a szív- és érrendszeri problémákra, vitamintartalmának köszönhetően pedig kitűnő antioxidáns. Az avokádó magas olajtartalmánál fogva kiváló bőrápoló szer a kiszáradt bőrre. Általában érzékeny típusú bőrre alkalmazzák. Segítséget nyújt ekcéma megelőző kezelésében és csökkenti a koleszterinszintet.
A gyümölcs magjából gyógyszirupot állítanak elő, amely alkalmas reumatikus fájdalmak enyhítésére. Az avokádó olaj táplálja a száraz, öregedő bőrt. A nagyon tápláló, sok fehérjét és olajat tartalmazó terméshúst (zsiradéktartalma mintegy 25%) nyersen fogyasztják. Kiváló krém – vaj helyett – szendvicsekhez; így például pirítós kenyéren, vagy összetörve egy kis citromlével. B-vitaminjai segítik az agysejtek alváshormon- (melatonin-) termelését.