Tallárné Illés Erikát, az ország egyik vezető bankjának szerencsi fiókvezetőjét sokan ismerik a városban. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen végezte tanulmányait, később a banki szféra felé sodorta az élet. A következőkben vele beszélgettünk.
Tallárné Illés Erika – egy kis faluban – Geszteréden született Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ez a település Nagykálló mellett található. – Amikor születtem, olyan nagy volt a hó, hogy semmilyen közlekedési eszközzel nem lehetett eljutni a kórházba, ezért otthon bábaasszony mellett, édesapám segítségével jöttem a világra. Geszteréden jártam általános iskolába, ott nőttem fel – kezdi Tallárné Erika. Szülei mindketten pedagógusok voltak.
– Édesapám iskolaigazgatóként dolgozott és sok programot szervezett. Ő találta ki, hogy év végén az osztályok sportbemutatót tartsanak, valamint kézilabdacsapatot és énekkart szervezett a gyerekeknek, a felnőtteknek pedig színházat. Az iskolában szerettem tanulni, szorgalmas diákként tartottak számon a tanárok. Mondhatjuk, hogy reál beállítottságú tanuló voltam, mert emlékszem, hogy szívesen jártam a fizika versenyekre is. Igyekeztem mindenből a maximumot kihozni azért, mert úgy éreztem, többet vártak el tőlem a szüleim – emlékszik vissza gyermekkorára.
Az általános iskola után a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumba felvételizett matematika tagozatra. – Kollégiumba kerültem és az akkori leánykollégiumok nagyon szigorúak voltak. Eleinte nehezen sikerült megszokni azt az új helyzetet, hogy a kis faluból egy nagyvárosba kerültem. Ez a kollégiumi légkör nagyon távol állt a családtól. Egy hónapban egyszer mehettünk haza. Egy szobában 24-en laktunk, a folyosón helyezték el a szekrényeket, és sokszor csak hideg vízben tudtunk zuhanyozni. Tehát furcsa volt és szokatlan. Aztán már második évben diákvezető lettem a kollégiumban, a gimnáziumban pedig diáktanács pénztáros. Látták rajtam, hogy megtalálom a hangot a többiekkel – meséli.
Tallárné Illés Erika a Kereskedelmi és Hitelbank szerencsi fiókvezetője © Fotó: Szerencsi Hírek
– Mindkét szülőm pedagógus és a családban is sokan dolgoztak ebben a szakmában, de én nem akartam tanár lenni. Eleinte orvosnak készültem, mert szerettem a fizikát, biológiát. Nem gazdálkodtunk, földjeink nem voltak, úgyhogy mindenkit megdöbbentett, amikor végül agrárra jelentkeztem. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Általános Agrármérnöki Karán Üzemszervezői szakirányon szereztem diplomát. Mai napig azt mondom, hogy azért kellett odamennem, hogy megismerkedjek a férjemmel. Úgy gondolom, hogy ez olyan sorsszerű volt. Az egyetemen példaértékű évfolyamra jártunk és azóta is tartjuk a kapcsolatot a csoporttársakkal. A szilvesztert most is az egyetemi barátnőimmel és a férjem barátaival töltöttük. A mai napig szervezünk biciklitúrákat és közös programokat csinálunk – folytatja Tallárné Erika.
A diploma megszerzése után Szerencsre kerültek a férjével. Itt dolgoztak a volt Lenin TSZ irodában, a Bányai János utcán.
– Egy ideig, mint szállító ügyintéző dolgoztam, utána pedig megszületett Miklós, majd Máté fiam és mire visszamentem volna dolgozni már nem volt TSZ, felszámolták. Abban az időben alapítottunk a férjemmel egy mezőgazdasággal foglalkozó családi vállalkozást. Közben megpályáztam egy közvetítői állást a Munkaügyi Központban, majd átkerültem az OTP Bankba. Ott az ügyintézői pozíciótól kezdve végigjártam a ranglétrát, majd miután az akkori helyettes nyugdíjba vonult, én kerültem a helyére. Csináltam, dolgoztam és jól ment. Ez 1994-től 2002-ig tartott. Aztán átmentem a Kereskedelmi és Hitelbankhoz és én lettem a szerencsi fiók vezetője. Minden bankfiókot egy külön kis vállalkozásnak lehet tekinteni. Olyan jól eleget tett a feladatainak ez a bankfiók, hogy 2012-ben kitüntetést is kaptam: a 202 fiókvezetőből én lettem az ajánlott, aki a legjobban teljesített – mondja.
Tallárné Illés Erika érettségis tablókép © Fotó: Magánarchívum
Tallárné Erika munkájában azt szereti legjobban, hogy segíthet eligazodni az embereknek a bank világában. – Szeretném, hogy az emberek jó érzéssel jöjjenek be a bankba. Célom a bankot igazi szolgáltatóvá tenni és az, hogy ne mint hatóság legyünk jelen. Ne ezt érezzék az emberek, hanem merjenek bejönni és megtanítjuk őket bankolni, mindenkit a saját igénye szerint. Pont a változatosságot szeretem benne, mert minden nap új ügyfelekkel, új kihívásokkal szembesülünk – mondja.
Kollégáival szeret együtt dolgozni, azt mondja olyanok, mint egy kis család. – A csapatszellem abszolút jellemző ránk. Szeretem a kollégákat, büszke vagyok rájuk és hagyom őket érvényesülni. De vezetőként muszáj összefogni őket. Nekem minden területre oda kell figyelni és az ügyfeleknek egyfajta pluszt adni, valamint a kollégák motivációját is fenntartani, hogy igazi csapattá váljunk. Az a jó, ha az ügyfél nem azt érzi, hogy le vagyunk terhelve. Ezt a munkát azoknak ajánlom, aki nyitott, szereti az embereket, tud csapatban dolgozni, aki szereti a kihívásokat, és aki még négy órakor is tud mosolyogni az ügyfélre, aki együttműködő, megértő és empatikus – tette hozzá.
Azt mondja, semmit nem csinálna másképpen. – Ezt valahogy tudtam, hogy Nyíregyházára kellett mennem, utána pedig Debrecenbe. Lehet, azis sorsszerű volt: amikor visszamentem volna dolgozni a TSZ-be már nem tudtam elhelyezkedni, mást kellett találnom. A könyvelésben indultam el, de mindig is azt gondoltam: nekem egy csapathoz kell tartoznom – mondja. Erika szabadidejében kedveli a túrázást, síelést, utazást, olvasást. Legtöbb idejét azonban a családjával szereti eltölteni. – Örülök, hogy van két gyermekem, és már egy unokám is, akikre tényleg büszke vagyok és a jövőben szeretném továbbra is a legjobb tudásom szerint vezetni a szerencsi bankfiókot.