Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartott a szerencsi önkormányzat és a művelődési központ megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál.
Nyiri Tibor polgármester beszédében kifejtette, hogy a trianoni békediktátum nem megsemmisítette, hanem megerősítette a magyar nemzetet, amely az elmúlt több mint száz év során bizonyította ellenálló képességét. Kitért a hit fontosságára is, amely segített a magyar nemzetnek túlélni a nehézségeket. Rámutatott, hogy a nemzet fennmaradása és gyarapodása annak köszönhető, hogy a magyar emberek mindig kitartottak identitásuk és kultúrájuk mellett. Emellett bizakodóan tekintett a jövőbe, hangsúlyozva a fiatal generációk szerepét a nemzeti összetartozás megőrzésében és erősítésében.
A beszédet követően műsort adott a Rákóczi Zsigmond Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda diákjai. Ezután az önkormányzat nevében koszorút helyezett el Nyiri Tibor polgármester, Oleárné dr. Kádas Marianna jegyző és dr. Bobkó Géza alpolgármester, majd az intézményvezetők, valamint a politikai pártok képviselői is hasonlóan cselekedtek.
A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-1920-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.