Szerencse, jóakarat, együttműködés és összefogás

Koncz Zsófia, a térség országgyűlési képviselője, miniszterhelyettes beszédében elmondta, hogy a szerencsi csokoládégyár az itt élők szívében kiemelt helyet kapott, hiszen meghatározó szerepe van a város életében és nemcsak a múltban, de a jövőben is. Elhangzott: büszkének kell lennünk arra, hogy a szerencsi csokoládé világhírnévre tett szert. Tokaj-Hegyalja egyik nagy kincse a bor, a másik a szerencsi csokoládé, amelynek a hagyományait immár a Szerencsi Bonbon Kft. viszi tovább.

Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a szerencsi csokoládé 2015-ben bekerült a Magyar Értéktárba, a Nestlé, a Szerencsi Bonbon Kft. és az itt élők összefogása pedig példaértékű.

A 3. Szerencsi ARTÚR NAPOK Fesztivál kapcsán Koncz Zsófia megemlítette, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az esemény iránt, a városba látogatók száma évről évre növekszik.

Koncz Zsófia a térség országgyűlési képviselője, miniszterhelyettes. Fotó: Nagy István

Nyiri Tibor polgármester beszédében elmondta, hogy jobb helyet nem is találhattak volna a szakmai konferenciára, mint a Rákóczi-vár lovagterme, amely egyben házasságkötések helyszínéül is szolgál. „Büszkén lehet mondani, hogy a csoki és a város házassága is kiváló frigy” – hangsúlyozta Nyiri Tibor. A városvezető ezután kitért arra, hogy Szerencs neve úgy fonódott össze az édességgyártással, ahogyan a bor Tokaj-Hegyaljával.

A polgármester hangsúlyozta, hogy az eltelt 100 év alatt sokszor kellett harcolni azért, hogy a gyártás a térségben maradjon.

„Szerencse, jóakarat, együttműködés és összefogás kellett ahhoz, hogy ezt a hírnevet megőrizzük Szerencsnek” – hangzott el. Hozzátette, köszönet jár a gazdasági szereplőknek, hogy nem hagyták megszakadni a hagyományt, a Nestlének mert lemondtak a védjegyekről és a Szerencsi Bonbon Kft-nek, aki továbbra is gyártja a régi kedvenc édességeket.

Nyiri Tibor, Szerencs város polgármestere. Fotó: Nagy István

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke köszönetet mondott Takács Istvánnak, a Szerencsi Bonbon Kft. alapító-ügyvezetőjének, hogy nem hagyta elveszni ezeket a mindenki által közkedvelt termékeket. „Tisztelet jár ezért, hiszen nagyon sok régi magyar márka tűnt el, Szerencsen viszont továbbra is őrzik a régi hagyományokat, amihez a szakértelem és az ipar is megvan” – mondta Sánta Sándor. Hozzátette, az édesipar az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül. Egyre fontosabb a jó szakember és nagy hangsúlyt kell fektetni az utánpótlás nevelésére. Szerencs ebben úttörőnek számít, hiszen 2018-ban három édesipari cég összefogásával, valamint a helyi önkormányzat támogatásával többféle duális képzés indult, amire az egész vármegyéből érkeznek jelentkezők.

Ezt követően Tompa Gábor, a Nestlé Hungária Kft. vállalati kommunikációs és közkapcsolati igazgatója tartott rövid, de átfogó tájékoztatót a cég elmúlt 32 évéről. Elhangzott, hogy a Nestlé 1991-ben vásárolta meg a csokoládégyárat, de a termékei már sokkal régebb óta jelen voltak Magyarországon. A cég a 2000-es évek elején döntött úgy, hogy az édességtermelést egy másik üzembe telepíti, a szerencsi gyárat pedig közép-európai regionális kávé- és kakaóitalpor gyártó és -töltő üzemévé alakítja át, amely közel 30 országot lát el az itt készülő termékekkel.

Tompa Gábor kiemelte, hogy a cégóriás elkötelezett a szerencsi és a diósgyőri gyárak iránt, hiszen a közelmúltban 10 milliárd forintos fejlesztést valósítottak meg.

A Nestlé részéről Tompa Gábor, vállalati kommunikációs és közkapcsolati igazgató tartott tájékoztatót. Fotó: Nagy István

A kommunikációs igazgató hangsúlyozta, hogy a Nestlé több mint 500 embernek ad biztos megélhetést városunkban, a termelés pedig évente megközelíti 40 ezer tonnát. „Büszkék vagyunk arra, hogy ez a 100 éves gyár szépen fejlődik tovább, és bízom abban, hogy a várossal, a Szerencsi Bonbon Kft.-vel, a környékbeli vállalkozásokkal együttműködve további szép fejezeteket tudunk írni a szerencsi élelmiszergyártás nagy könyvében” – zárta gondolatait Tompa Gábor.

„Szeretem a csokoládét. A kereket, a szögletest, a hosszút, a rövidet, a gömbölyűt, a lapost, a lyukast, az étet és a mogyoróst” – Gombóc Artúr klasszikus nyitó mondatait idézte a Pom Pom meséiből Nagy István agrárminiszter. Beszédében elhangzott: ami itt az elmúlt 100 év alatt történt, az valóban történelem.

„Olyan dolgok és események ezek, amelyek korábban nem voltak jellemzők. Volt olyan, aki mert nagyot álmodni, a multinacionális cég árnyékában létrehozni a kis manufaktúrát, a Szerencsi Bonbon Kft.-t” – mondta az agrárminiszter.

Hozzátette, arra sem lehet sok példát találni, hogy egy cégóriás lemond valamiről, és átadja azt egy másik vállalkozásnak. „Odaadja, mert tudja, hogy jó kezekben lesz. Odaadja, hogy hadd éljen tovább a hagyomány, ami naggyá tette Szerencset. Ez nagyszerű dolog, kívánom, hogy tegye édessé a következő száz évet is a szerencsi csokoládé" – vélekedett a miniszter, majd jubileumi oklevelet adományozott a Szerencsi Bonbon Kft. részére, a Szerencsi Csokoládégyártás 100. évfordulója alkalmából.

Koncz Zsófia, Nagy István és Takács István. Fotó: Nagy István

Takács István, a Szerencsi Bonbon Kft. alapító-ügyvezetője kiemelte, hogy Zemplénnek három nagy kincse volt: a tokaji bor, csokoládégyár és a cukorgyár, ez utóbbi sajnos már nincs, ezért a másik kettőre vigyáznunk kell. Ezután az alapító-ügyvezető bemutatta a cégét, szólt az alapításáról és a fejlődéséről.

Elhangzott, hogy az 1996-tól a célkitűzéseik nem változtak: a szaktudást, odaadást és tapasztalatot kívánó, Szerencsen történő édességgyártás megmentése és fejlesztése, illetve ezzel együtt a munkahelyteremtés. A jövőben továbbra is azért dolgoznak, hogy a város hírnevét tovább öregbítsék.

Nagy István, Takács István, Koncz Zsófia és Ekker Róbert az avatáson. Fotó: Nagy István

A vendégek ezt követően megtekintették a Zempléni Múzeum „Édes évek – A szerencsi csokoládégyártás száz éve” című kiállítást. A szakmai nap végén a Szerencsi Bonbon Kft. mintaboltjánál Liechti Frigyes, svájci szakember, tiszteletére domborművet avattak, amit Balázs Pál református lelkipásztor és Szarvas Péter római katolikus plébános áldott meg.

Borítókép: A szakmai konferencia végén a megjelentek közösen ünnepeltek. Fotó: Nagy István